Meghatározó vonatkozói mellékmondatok
Amint a nevük is sugallja, a meghatározó vonatkozói mellékmondatok lényeges információt nyújtanak arról, hogy pontosan ki vagy mi a szóban forgó személy vagy dolog. Nézd például a következő mondatot:
Dogs that like cats are very unusual. Ebből a mondatból azt értjük, hogy sok kutya van a világon, de most csupán azokról beszélünk, amelyek szeretik a macskákat. A meghatározó vonatkozói mellékmondat pontosan ezt az információt kínálja. Ha a meghatározó vonatkozói mellékmondatot eltávolítanánk, a mondat továbbra is nyelvtanilag helyes lenne, de a jelentése lényeges módon megváltozna.
A meghatározó vonatkozói mellékmondat egy vonatkozó névmásból (néha kihagyhatjuk), egy igéből, és más opcionális mondatrészekből áll, mint például az igéhez tartozó főnév vagy tárgy. Nem használunk vesszőket arra, hogy a meghatározó vonatkozói mellékmondatokat elválasszunk a mondat többi részétől. Vesszőket és zárójeleket akkor használunk, amikor a nem meghatározó vonatkozói mellékmondatokat választjuk el a mondat többi részétől.
Példák
- Children who hate chocolate are uncommon.
- They live in a house whose roof is full of holes.
- An elephant is an animal that lives in hot countries.
- Let's go to a country where the sun always shines.
- The reason why I came here today is not important.
Vonatkozó névmások
A következő vonatkozó névmásokat használjuk a meghatározó vonatkozói mellékmondatokban. Ezek a névmások a meghatározó vonatkozói mellékmondat elején állnak, és egy olyan főnévre hivatkoznak, amely a mondatban korábban jelent meg.
| Személy | Dolog | Hely | Idő | Ok | |
|---|---|---|---|---|---|
| Alany | who/that | which/that | |||
| Tárgy | who/whom/that | which/that | where | when | why |
| Birtokos eset | whose | whose |
A "that"-al való helyettesítés a beszélt angolban
A who, whom és a which névmások helyett gyakran a that szót használjuk a beszélt nyelvben. Mivel a whom nagyon formálisan hangzik, kizárolag az írott nyelvben használjuk. Használhatjuk a who vagy a that szavakat helyette, vagy teljesen kihagyhatjuk a névmást. Az alábbi példákban meg van adva az átlagos használati forma, a meghatározó vonatkozói mellékmondat pedig ki van emelve. A névmás, amelyet a that helyett használnánk a formálisabb, írott formában, meg van adva zárójelben.
Példák
- The dish that I ordered was delicious. (which)
- The man that came with her has already left. (who)
- The doctor that I was hoping to see wasn't on duty. (whom)
Mikor hagyhatjuk ki a vonatkozó névmást és mikor nem
A vonatkozó névmást csak akkor hagyhatjuk ki, amikor ő a mondat tárgya. Amikor a vonatkozó névmás az alany a mondatban, nem hagyhatjuk ki. Általában, amikor a vonatkozó névmás a mondat tárgya, egy másik alany + ige követi. Lásd alább: az első mondatban nem hagyhatjuk ki a névmást, mivel ő a vonatkozói mellékmondat alanya ("the woman spoke"), miközben a második mondatban a névmást kihagyhatjuk, mivel a "the woman" a "loved" ige tárgya.
| Főnév, a főmondat alanya | Vonatkozó névmás | Ige + a vonatkozói mellékmondat többi része | Ige + a főmondat többi része |
|---|---|---|---|
| The woman | that | spoke at the meeting | was very knowledgeable. |
| The woman | (that) | the man loved | was living in New York. |
Egyéb felhasználásai a "that"-nek
A 'that'-et gyakran arra használjuk, hogy bevezessük a meghatározó vonatkozói mellékmondatokat, amikor ezek a something, anything, everything, nothing, all vagy a felsőfok után következnek. Amikor nem a mondat alanya, akkor kihagyható.
Példák
- There's something (that) you should know.
- It was the best film (that) I've ever seen.
- Do you have anything that will help my throat?
- Everything (that) you say seems silly to me.
- Nothing (that) anyone does can replace my lost bag.
- I'm sorry, but that is all (that) I saw.